Nagyon bánt, hogy így lett vége a kapcsolatunknak=(! De már nem érdekel! Csak az bánt, hogy a barátságát is elveszítettem… Másnap:
- Szia Jeff! Hol van Katy?- kérdezte Adam és Daisy Jeff-et-
- Nem tudom! Elment és itt hagyott egyedül!
- De miért ment el?
- Tegnap veszekedtünk… és utána el akart menni valahová, szerintem hozzád, és azt mondtam ha most elmegy többet nem jön vissza… és összepakolt és tényleg elment! és akkora egy marha vagyok…
- Igen az vagy!- vágta rá Daisy mérgesen- hogy lehettél ekkora…
És Daisy folytatta volna, de csörgött a telefonja:
- Szia Daisy!- mondtam neki szomorúan-
- Szia Katy! Hol vagy?- kérdezte aggódva-
- Ne aggódj jó helyen. De most nem beszélhetek, még a fiúk meghallanák…
- Milyen fiúk?
- Hát Jeff és Adam… tudom, hogy velük vagy… vagy ha Jeff-el nem is, akkor Adam biztos ott van, és ha meghallja, elmondja Jeff-nek amit nem szeretnék, szóval SMS-ben elküldöm a pontos címem és gyere el kérlek! Nagyon fontos!
- Jól van! Szia!
A fiúk kíváncsian kérdezősködtek:
- Na, hol van?
- Azt nem tudom, nem mondta csak azt mondta, hogy találkozni akar velem… és megmondta a helyet, de azt akarja, hogy csak én menjek, szóval kérlek, ti maradjatok itt…
- Hogy maradhatnék itt ölbe tett kézzel, amikor bocsánatot kell tőle kérnem?!- kérdezte idegesen Jeff -
- Nem érdekel, ezt majd máskor elintézitek.
Azzal Daisy el is jött a pontos címre.
- Szia!
- Szia Katy! Hogy vagy?
- Ja hogy szóval tudsz mindent… akkor nem is mesélek… hát eléggé rosszul… Ugye a fiúk nem jöttek?
- Nem hinném… de tudod Jeff nagyon szomorú és…
- Aj, ezt nem hiszem el mindig csak Jeff meg Jeff és megint Jeff elegem van Jeffből nem érdekel hogy van, nem érdekel, kivel van nem érdekel Jeff! elegem van belőle és különben is, ha békét akar, akkor személyesen jöjjön.
- Jó, jó bocsi. De azért megírhatnád, neki h már nem jártok.
- Jól van. De tudod mit, inkább személyesen mondom el neki.
- OK!
Küldtem Jeff-nek egy SMS-t, hogy hol találkozzunk… ő el is jött…
- Szia Jeff!
- Szia Katy!
- Neked csak Kate!
- Jaj ne csináld már felejtsük el az egészet… tudod hogy nem gondoltam komolyan…
Meg akart csókolni… de nem hagytam
- Nem, sajnos nem tudom, hogy komolyan gondoltad vagy sem? És én azért hívtalak ide, hogy megmondjam, szakítok veled. És ahogy megígértem nem fogsz többé látni… na, szia!
- Mi? Ezt nem teheted…
- Még hogy nem? Pedig épp most tettem meg! És ha tudni akarod szerintem Peter sokkal kedvesebb, mint te és ő legalább nem parancsolgat! És tudd meg szerintem te egy undorító féreg vagy aki nem érdemli meg a másik ember szeretetét vagy szerelmét!
És otthagytam. Nem érdekelt semmi… Ahogy sétáltam haza szembejött velem Peter.
- Szia Kate!
- Szia! Hát te? Hogy sikerült a visszalépés a „főnökösködésből”?
- Hát holnap jelentem be hogy vége… és most próbálok kedves lenni.
- Na, akkor hajrá… és a szüleid mit szóltak?
- Nem örültek neki, de belátták, hogy felnőtt ember vagyok és egyedül is boldogulok már…
- Na, ennek örülök!
- Tudod nagyon hálás vagyok a sok bíztatásért… Hogyan hálálhatnám meg?
- Ugyan nem kérek semmit cserébe!
És ő csak fogta magát és megölelt!
- Egyelőre csak ennyit tudok adni.
- Hát… köszi!
- Az ott nem a barátod Jeff? Elég morcosnak tűnik…
- Igen most szakítottam vele és azt mondtam neki, hogy egy féreg és hogy szerintem te sokkal kedvesebb vagy, mint ő =D.
- Hűha… Akkor lehet, hogy látta, ahogy megöleltelek és kicsit féltékeny lett?
- Nem lehet, hanem biztos.
- Mit képzelsz magadról te kis…- mondta Jeff Peternek-, hogy a barátnőmet ölelgeted?
- Először is- vágtam közbe- 1. nem vagyok a barátnőd 2. ez csak egy baráti ölelés volt és semmi több… és 3. semmi közöd nincs hozzá, hogy kivel vagyok és mikor világos? szóval most tűnj el…
- Nem, addig nem megyek el, amíg tudom, hogy ezzel vagy…
- Van neve Peter, és mondtam, hogy már nem vagyok a barátnőd így semmi közöd nincs hozzá, hogy kivel vagyok!
- Hát jó… de addig nem nyugszom, amíg nem könyörögsz, hogy hagy jöjj vissza hozzám…
- Na, arra várhatsz!
Majd elviharzott. Vajon sikerül még egyszer haza jutnom? És mi lesz ha Jeff bántja Peter-t?
Kiderül.
Folytatjuk! |